2005-ben és 2009-ben dolgoztam Egyiptomban telepítve. 2005-ben sok időm volt két csoport között. Kákosi egyiptológia tankönyvét betéve tudtam oda vissza ennek köszönhetően, mivel igyekeztem az üres napjaimat hasznosan tölteni. Fél év elteltével már mindent másként láttam. Luxorban, Kairóban. Amikor elindultam az Egyiptomi Múzeumban tárlatvezetésre az ismerős szobrokat már alig vártam, hogy újra lássam, mind többet és többet tudtam róluk napról napra. Fájó volt az elválás mindkét alkalommal. Mindkét alkalommal sírva jöttem haza, konkrétan végig bőgtem a repülő utat budapestig (szándékosan a csupa kisbetű, annyira gyűlölöm). Ma elő kellett vennem a régi könyveimet, mivel jövő héten budapesten nézzük meg az Egyiptomi kiállítást. Már most fáj.
A sok emlék megszépült, már nevetve gondolok vissza arra is, amikor a múzeumban a rendőrök elvittek titkosrendőrségi kihallgatásra, mert nem volt vízumunk. Egyetlen nagy iroda sem tudta elintézni a telepített idegenvezetőinek a vízumot. Talán jártál kint, és talán vártam magyar idvezek a reptéren vittek kirándulni. Ugye nem tudtad, hogy feketén vannak kint, nincsenek hivatalosan foglalkoztatva, és vízumuk sincs. A hazautazáskor kellett 400 font büntetést fizetni, és ha vissza akartál menni akkor egyszerűen új útlevelet kellett csináltatni. De mindegy, nem is erről akartam írni, hanem egy elveszett civilizáció emlékéről, visszatekinteni milyen fejlettek voltak, az orvostudományuk, az építészetük, a művészetek, és micsoda hanyatlásnak lehetünk tanúi szinte fullasztó. Fullasztó mint az érzés újra elővenni ezeket a könyveket, újra átélni két évet. Jó lenn vissza menni, de túristaként? Minek, hiszen annyi látnivaló van a világon. Butaság lenne pénzt költeni arra amit már láttunk. Egyetlen dolog aminek értelme lenne, ha csoportot vihetnék oda, de nem is tudom jó lenne e. Minden változik, az emberek is megváltoztak. Még 2005 után is. Csalódottam tapasztaltam hogy 4 év elteltével új Istenük lett az ott élőknek, a FLÚSZ, a pénz. Most 10 év telt el, és azóta az arab tavasz. Nem hiszem, hogy jobbak lettek, de ez csak körítés, egy körúton úgysem lehetne érzékelni, mint ott élve.
De most csak pestre megyünk, kurva budapestre, amit annyira gyűlölök, hogy képtelen vagyok maradandóan megtanulni. Folyton újra és újra át kell néznem, undorodom az egésztől. 15 éve vezetek, de most lesz először pesten. Ezért sem próbálok bekerülni a beutas idvezek közé, meg egyébként sem bírom a könyöklős helyzeteket. Ilyen helyekről inkább odébb állok, ahol nem becsülik a tisztességes munkát. és nagyszájjú könyöklőket értékelik, ez már eleve minősíti a munkaadókat.
A sok emlék megszépült, már nevetve gondolok vissza arra is, amikor a múzeumban a rendőrök elvittek titkosrendőrségi kihallgatásra, mert nem volt vízumunk. Egyetlen nagy iroda sem tudta elintézni a telepített idegenvezetőinek a vízumot. Talán jártál kint, és talán vártam magyar idvezek a reptéren vittek kirándulni. Ugye nem tudtad, hogy feketén vannak kint, nincsenek hivatalosan foglalkoztatva, és vízumuk sincs. A hazautazáskor kellett 400 font büntetést fizetni, és ha vissza akartál menni akkor egyszerűen új útlevelet kellett csináltatni. De mindegy, nem is erről akartam írni, hanem egy elveszett civilizáció emlékéről, visszatekinteni milyen fejlettek voltak, az orvostudományuk, az építészetük, a művészetek, és micsoda hanyatlásnak lehetünk tanúi szinte fullasztó. Fullasztó mint az érzés újra elővenni ezeket a könyveket, újra átélni két évet. Jó lenn vissza menni, de túristaként? Minek, hiszen annyi látnivaló van a világon. Butaság lenne pénzt költeni arra amit már láttunk. Egyetlen dolog aminek értelme lenne, ha csoportot vihetnék oda, de nem is tudom jó lenne e. Minden változik, az emberek is megváltoztak. Még 2005 után is. Csalódottam tapasztaltam hogy 4 év elteltével új Istenük lett az ott élőknek, a FLÚSZ, a pénz. Most 10 év telt el, és azóta az arab tavasz. Nem hiszem, hogy jobbak lettek, de ez csak körítés, egy körúton úgysem lehetne érzékelni, mint ott élve.
De most csak pestre megyünk, kurva budapestre, amit annyira gyűlölök, hogy képtelen vagyok maradandóan megtanulni. Folyton újra és újra át kell néznem, undorodom az egésztől. 15 éve vezetek, de most lesz először pesten. Ezért sem próbálok bekerülni a beutas idvezek közé, meg egyébként sem bírom a könyöklős helyzeteket. Ilyen helyekről inkább odébb állok, ahol nem becsülik a tisztességes munkát. és nagyszájjú könyöklőket értékelik, ez már eleve minősíti a munkaadókat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése